Alkímia és Gnózis kéz a kézben

Alkimista metszet értelmezése:

,,Aki a tudatosságra vágyik, annak itt és most kell dolgoznia rajta. Tartsuk meg a megtisztelt tudatot, és ezért itt és most kell DOLGOZNUNK VELE. Ki a felébredt tudatú itt ebben a világban, ki a felébredt az összes világban? Az emberek mélyen érzik magukat, de azt hiszik, hogy elkeseredtek, amikor valaki elfogadja, hogy alszik, az egyértelmű jele annak, hogy kezd elkeseredni. Nagyon nehéz megértetni azokat az emberekkel, akik alva tartják a tudatosságot, az emberek nem fogadják el a szörnyű igazságot arról, hogy mind alszanak. Aki a FELÉBREDT TUDAT-ot akarja, annak gyakorolnia kell a PERCRŐL PERCRE-t, az EMLÉKEZÉS-t.

Ez egy intenzív munka, hogy pillanatról pillanatra emlékezni tudjunk. Csak a fohászkodás és az ima által segíthetünk lelkünknek megtisztítani a tudatunkat. A SÁGRÁSZ ÉS A SÁRAIEL a szertartás két része, amelyek segítenek megtisztítani a tudatunkat.

Csupán egy pillanat, a feledés homályába ejtő pillanat kell ahhoz, hogy elkezdjünk álmodni a tiszta világról. Sürgősen ébernek kell lennünk minden gondolatunkkal, érzésünkkel, vágyunkkal, érzelmünkkel, szokásunkkal, ösztönünkkel, szexuális impulzusunkkal stb. kapcsolatban. Amikor megtanulunk pillanatról pillanatra csüggedten élni, itt és a fizikai testünkön kívül kell álmodnunk. Amikor valaki megtanul pillanatról pillanatra tudatosság nélkül élni, itt és a belső világban kell álmodnia.”

SZÁMAÉL PÁTRIÁRKA GNÓSZTIKUS SZABIDÚRIÁJA

Ez alapvetően Patrick Carré, a Francs Macons Alchimister Ikrek zodiákus ábrázolása, ebben az esetben
az ikrek szimbolikusan Ádám és Éva, akik az emberi teremtésben az ember férfi és nő mivoltát szimbolizálja, amely nincsen egymás nélkül, a felső olvasztó tégelyben pedig beolvasztásra kerülnek, hiszen a folyamat során a végső fázis az alkímiai menyegző, amikor az egyén újra férfivé és nővé válik egyszerre és egyformán, egyensúlyban jelenik meg benne ez a két princípium.


A caduceus hírnökbot, amely köré két kígyó tekeredik, ősi szimbólum, melyet Hermésszel, a görög mitológia istenével azonosítottak, aki nem mellesleg az alkímia atyja is. A pálcát néhol szárnyakkal, néhol két rákötözött fehér szalaggal ábrázolják. Tulajdonképpen a szalagok alakultak át a nyolcas alakban tekergő kígyókká. A nyolc fontos alapszám az asztrológiában. A legtöbb kultúra a nyolcashoz a feltámadás és a megváltás képzetét társítja. Néhány esetben a görög kérükeión ábrázolása jelentősen eltér a hagyományos caduceusétól. Ezen ábrázolások sajátossága, hogy a rúdon lévő kígyók úgy keresztezik egymást, hogy kört alkotnak és fejeik szarvszerűen tekintenek egymásra. Ez a forma határozottan emlékeztet a Merkúr bolygó szimbólumára. A Merkúr tulajdonképpen Hermész római neve, aki a kérükeión vagy caduceus hordozója. A hetedik században a caduceus a korai nyugati orvoslás szimbóluma lett, elsősorban az alkímia és a hermetikus asztrológia elvei nyomán, amely a bolygókat és csillagokat gyógyerő ként használta a betegségek leküzdésében. Néha a caduceus egybefonódó kígyó alakjait a DNS dupla-helixéhez is hasonlíthatjuk. A „két oszlop” szimbólum általában a fény és sötétség, a férfi és a női, a pozitív és a negatív, vagy a jó és a rossz ellentéteinek szimbóluma. E szimbólum gyakran megtalálható a szabadkőművességben, ahol a Jachin és Boaz oszlopok ként jelenik meg, melyek Salamon templomának bejáratánál álltak. Ezek az oszlopok a világban szüntelenül szembekerülő két végletet képviselik. Ebben az esetben az ikrekhez is kapcsolódik mint szimbólum. Platón leírása szerint az egykori Atlantisz Héraklész oszlopain túl feküdt, vagyis a misztikus ismeretlenben. Az ezoterikus iskolák tanításai szerint a két oszlop egy nagyon ősi, atlantiszi eredetű szimbólum. Tény, hogy a korai pogány civilizációkban bevett szokássá vált az, hogy két oszlopot állítottak fel a templomaik és egyéb szent helyeik bejáratainál. Azt tartották ugyanis, hogy az oszlopok között elhelyezkedő kapun, vagy ajtón keresztül vezet az ösvény az ismeretlenbe, az emberfeletti erők és a titkos ismeretek világába,
ahol el lehet érni a megvilágosodás állapotát. Szimbolikus értelemben, aki túllép az oszlopokon az elhagyja a fizikai világ korlátait, átalakuláson megy keresztül és egy sokkal magasabb létszintre emelkedik.


A majom az emberi elme szimbóluma, erről már tettem említést, a majom tud a butaság, az együgyűség
és a vágyak hajszolásának a szimbóluma lenni, de az ókorban bölcsességgel és a kiváló utánzóképességel is összefüggésbe hozták. Ebben az esetben tekintsük a kiindulási pont megtestesítője ként, ahol a felemelkedési folyamat kezdetét a Földgömb a kezében szintén erre utalóan, a kabbalista Életfán is a kezdő pontként mutatkozik meg.


Az oroszlán a lángszerű sörénye, színe miatt, megtestesítője a napnak, a tűznek és az aranynak, de egyes
alkimista olvasatokban a kén társult hozzá.


Az unikornis, egyszarvú pedig a szellem szimbóluma, az a Tudat, ami mindenben jelen van a transzcendens
világ szimbóluma.


A hold és a Nap már kifejtettem miért fontos, a kék és piros is a nemek, a tűz, a víz, a hideg, meleg, a polaritás
szimbólumai.


A sárkányok pedig belső aspektusaink, árnyaink, erőink megtestesítői.
A főnix az újjászületés.


Ságrász és Sáraiel a két angyal, az ikrek harmadik csillagképében található. (a képen a két oszlop lábánál)
Ők adták az embereknek a budhikus testet, avagy a lelket-szellemet, a levegő eleméhez tartoznak és a merkúr házához, esetünkben pedig a karokat, a tüdőt és a lábakat irányítják, szimbolikusan kötődnek a higanyhoz, a berilliumhoz, az aranyhoz, vezetőjük Raphael, létükhöz kapcsolódik Hermész Triszmegisztosz és a szentlélek. Megtanítják az emberiséget az asztráltestben utazni.


A kép üzenete még, hogy aki fel akarja ébreszteni a LELKIismeretét, annak itt és most dolgoznia kell rajta.
Aki felébreszti a LELKI TUDATOT itt ezen a világon, az minden Világon felébred. Az emberek mélyen alszanak,
de azt hiszik ébren vannak, ha valaki elfogadja, hogy alszik, az egyértelmű jele annak, hogy már kezd
felébredni. Aki fel akarja ébreszteni LELKIismeretét, annak gyakorolnia kell a bensőséges EMLÉKEZÉST
ÖNMAGÁRA. Valójában ez intenzív munka, csak invokáción és imán keresztül tudjuk segíteni esszenciánkat, hogy felébredjen a tudat, ebben Ságrász és Sáriel a lényünk két része segítőnk lesz. Az „Ora Et Labora!” azaz DOLGOZZ ÉS IMÁDKOZZ! az alkimista legfőbb mondata.

Egy másik alkotás értelmezése:

A sakktábla egy fontos megjelenítése a nigrédóból való albedoba váltásnak. A harc, amit meg kell vívnunk, belül és kívül is megtalálható – a fehér és a fekete állnak harcban. Érdekes felfedezni – a Gnózis kulcsain keresztül–, hogy ebben a játékban kozmikus archetípusokat találunk, a beavatási út igazságait, és az önmagunkkal való hatékony harchoz szükséges feltételekről is beszél. Szintén kiemeli még a benső munka szintézisét, és képes fejleszteni az ahhoz szükséges képességeket. A sakktábla a Szellem és az anyag közötti örökös harc szimbóluma; jó-rossz, értékek-egó, Lét-Nemlét. Kabbalisztikus szemszögből tekintve a táblára, felfedezhetjük, hogy minden irányba nyolc négyszöget találunk, amelyek kabbalai összege 8×8=64, 6+4=10, amely a 10. arkánum, a „Sors Kereke”. A Számszára legyőzéséhez a 8. arkánum áll rendelkezésünkre – a kard és a mérleg, a beavatási próbák. A Mester feltárja előttünk a beavatási lépcsőket, és elmondja, hogy az első szakaszban nyolc nagy próba van – hét tűzkígyó és Tipheret Beavatása. Aztán a nyolc fénykígyó következik, feloldva ezzel a megteremtett járművekben lévő gonoszt, később pedig a hibák gyökerének eltávolításáért kell átélni Jób nyolc évét. Ezáltal végleg megszabadulunk a lelkeket őrlő vasfogú Keréktől.


A Szphinx (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”) oroszlántestű, emberfejű, szárnyas mitikus lény. Eredete az
ókori Egyiptomra nyúlik vissza, ahol oroszlántestű, madár-, kos- vagy emberfejű lény. A mágiában a férfiak és a nők közötti együttműködés szimbóluma, ahogy jól látható a két alak a két nemet is megjeleníti magában.


A Merkaba egy háromdimenziós forma, amelyet általában két egymásra merőleges piramis alkot, amelyek
csúcsai kifelé és befelé irányulnak. A forma tehát két piramis kombinációja, és ennek az alakzatnak a közepén található az a pont, ahol a lélek és a test kapcsolódik. A piramisok szimbolikus jelentése az ég és a föld közötti kapcsolatot, az anyagi és a szellemi világok közötti egyensúlyt jelzi. Az ilyen típusú geometriai formák a szent geometriához tartoznak, amely az univerzum és az élet törvényeit írja le. Az ősi kultúrák szerint a szent geometria, mint például a Merkaba, közvetlen kapcsolatban áll a kozmikus törvényekkel és a világegyetem működésével. Spirituális értelemben a Merkaba nem csupán egy geometriai alak, hanem egy energiamező is, amely képes körbevenni az egyént. Ez az energiamező segít abban, hogy az egyén felébressze a belső energiáját, és kapcsolatba lépjen a magasabb tudatállapotokkal. A Merkaba tehát egy olyan eszközként funkcionál, amely lehetővé teszi a lélek számára, hogy elérje a spirituális felemelkedést, miközben földi valóságában is képes maradni. Ugyanakkor lehet hexagramma: Egy hatágú csillag, amelyet két egymást átfedő háromszög alkot. Dávid csillaga ként, Salamon pecsétje ként vagy Dávid pajzsa ként is ismert. Az ellentétek, mint például a tűz és a víz, az ég és a föld, a szellem és az anyag egyesülésének szimbóluma. A hat irány harmóniáját és egyensúlyát is jelképezi: felfelé, lefelé, balra, jobbra, előre és hátra. Viszont ha a csúcsaiban elhelyezkedő köröket is figyelembe vesszük, akkor a Metatron pecsétje formálódik ki belőle, amely azt mutatja, hogy Metatron a kezdet és a vég, az alfa és omega, az isteni ürességből történő fény megszületése. Mint a határok Őrzője formát ad az ötletnek és a lehetőségeknek.


A rózsa a szeretet és a bölcsesség, valamint a természet misztériumának és szépségének összeolvadását
jelképezi.


Thot, íbisz fejű egyiptomi istenség, Hermész, és Hermész Triszmegisztosz vagyis háromszorosan nagy egy
és ugyanazon szellem három megtestesülése. Kezében a Tabula Smaragdina, melyben jelképes formában a bölcsek kövének titka olvasható, a titkos tanítások alkimista célokra lettek felhasználva.
Anubisz a sakálfejű egyiptomi istenség, alvilági szerepe nagyon fontos, hisz ő az, aki a halottakat Ozirisz
elé vezeti. Ekkor a halottak egy hatalmas mérleg előtt találják magukat, amely mellett Anubisz a lélek vezetője, a halott szívét helyezi, az egyiptomiak úgy gondolták,” itt lakik az értelem, az ember gondolatainak és cselekedeteinek irányítója”. A másik serpenyőben Maat tollát látjuk, ami itt az igazságot jeleníti meg.


A Nap és a Hold szintén örök témája és szimbóluma az alkímiának, hiszen a női és férfi princípiumot, a
nemesfémeket, az arany és az ezüst megtestesítője ként tartják számon.
A végtelen jel, a gomolygó felhők egymásba torkollása, mind a végtelen körforgás, a ciklusok ismétlődése, nem csupán az élet, hanem a világok, az energiák és a traszmutáció végtelen ismétlődésére is rámutat.

A színek pedig minden esetben megfelelnek az alkímiai folyamatok szimbolikus színeivel is, a fekete (nigredo), a fehér vagy kivilágosodott (albedó), a barna is fontos a föld színe miatt, a sárga az arany és a filozofikus tej a citrinálás fázisa, a vörös a Vörös Oroszlán miatt.